A szakember az MTI-nek értékelve kiemelte, fokozott felelősséget helyezett rájuk az, hogy Magyarország megkapta a rendezési jogot. A nemzetközi térben kellett látni a magyar atléták helyzetét és ennek alapján olyan célokat megfogalmazni, amelyek elérhetőek. Így elsősorban az egyéni részsikerek, egyéni csúcsok és országos csúcsok elérése volt a cél
„Az 57-ből 57-en befejezték versenyüket, és nagyon sokat mond, hogy 12 versenyszámban voltak a legjobb 16 között sportolóink, ami nagyon értékes. Előzetesen egy éremben reménykedtünk, igazából Halász Bencének volt erre reális esélye, amelyet be is váltott, aztán majdnem kettő lett” – utalt Scheidler Géza Krizsán Xénia bravúros negyedik helyére hétpróbában. „Én mindig is vállaltam, hogy őt nagyra tartom, nagyon tapasztalt és tehetséges versenyző.”
Az MTK többpróbázója az elmúlt két évben rengeteg problémával küzdött, és idén a vb előtt egyetlen hétpróbát sem csinált végig, de Scheidler Géza bízott benne, hogy jól fog teljesíteni.
„A 12 közé vártam, és úgy gondoltam, ha minden jól sikerül, akkor a nyolc között is végezhet, ezek után lett negyedik. Meg kell említeneem a másik hétpróbázót, Nemes Ritát is, aki fantasztikus tizedik helyet szerzett” – mondta az igazgató, aki a bronzérmes Halász Bence és a többpróbázók mellett szinte az egész csapattal elégedett volt. Külön kiemelte az újabb országos csúcsot elérő 400-as Molnár Attilát, illetve a hozzá hasonlóan elődöntős Takács Boglárkát (100 m), Kéri Biankát (800 m) és Kozák Lucát (100 m gát), ahogy az egyéni csúcsokat produkáló fiatal tehetségeket, Rapai Fannit (400 m), Bánóczy Árpádot (400 m gát), Németh Mátyást (távolugrás), Wahl Zoltánt (200 m).
Scheidler Géza a negatívumok között a női távolugrást és a női gerelyhajítást említette.
Mint mondta, ezekben a számokban két-két hazai atléta volt, és remélték, hogy mindkét fináléban lesz magyar, de a versenyzők elmaradtak a várakozástól. Hozzátette: meg kell majd vizsgálni, hogy mi volt az oka a visszafogottabb teljesítménynek.
A váltóversenyekben az ötből négyben országos csúcsot döntött a hazai staféta, amelyek közül a 4×400 méteres vegyes váltó (Molnár Attila, Kéri Bianka, Wahl Zoltán, Molnár Janka) rekordja borítékolható volt, és a női sprintstaféta (Kerekes Gréta, Csóti Jusztina, Takács Boglárka, Kocsis Anna Luca) is többször futott már idén rekordot. Az előző, 1999-es csúcson csaknem egy másodpercet faragó férfi 4×400-as váltó (Steigerwald Ernő, Wahl, Kovács Árpád, Molnár A.) teljesítménye Scheidler Géza szerint azért különleges, mert szinte a B csapattal tudtak csak kiállni Huller Dániel betegsége és Enyingi Patrik sérülése után, a női négykörös váltótól (Nádházy Evelin, Kéri, Rapai Fanni, Molnár J.) pedig titkon remélték, hogy jobbat fut majd az 1980 augusztusa óta élő magyar csúcsnál.
A MASZ is készített összegzést.
Ebben emlékeztetett rá, hogy 63 magyar atlétát neveztek be, közülük 57-en versenyeztek ténylegesen. Egy számban volt hazai érmes, Halász Bence a vb emlékezetes második estéjén, idei legjobbjával (80,82 m) lett harmadik kalapácsvetésben. Öt országos csúcs dőlt meg, ami az eddigi világbajnokságokat tekintve magyar rekord. A 12. helyen végző Molnár Attila 400 méteren a saját magyar csúcsát javította 44.84 másodpercre, továbbá faragott az eddigi legjobb hazai eredményen a 4×400 méteres vegyes váltó (3:14.08 p), a 4×400-as női váltó (3:27.79 p), a 4×400 méteres férfi váltóban (3:02.65 p) és a 4×100-as női staféta (43.38 mp).
A vb-n született kilenc magyar egyéni csúcs. Kiemelkedően teljesítettek a hétpróbázók is – emlékeztet a szövetség –, Krizsán Xénia negyedik, Nemes Rita tizedik lett, és Kozák Luca is bizonyította, hogy a legjobbak közé tartozik 100 m gáton, hihetetlenül erős mezőnyben elődöntős volt, akárcsak Kéri Bianka 800 méteren.
A MASZ statisztikája szerint az 56 olyan számból, amelyben volt hazai induló, 46 esetben jobb lett a magyar helyezés, mint az a vb előtti világranglista alapján várható volt. Huszonkét magyar helyezés volt a legjobb 24-ben és 12 a legjobb 16 között, mind a kettő magyar vb-rekord. A legtöbb számban az elődöntőt jelentő, legjobb 24-be jutottak szerinti pontozás alapján az országok rangsorában Magyarország a világon a 20., míg az európai országok közül a 11. helyezett.
A szövetség a közleményében kiemelte, hogy „versenyszámtól, teljesítménytől és helyezéstől függetlenül a magyar szurkolók egy emberként álltak a sportolóink mögött, és elképesztő motivációt jelentett versenyzőinknek a töretlen, lelkes, állandó üdvrivalgásban kifejezett támogatás”.
